Isten emberré lett, mert szeret minket

Míg a teremtés és az ember lénye nagy bizonyság Isten szeretetéről, a legnagyobb bizonyság az, hogy elküldte hozzánk a fiát, Jézust. Annyira közel jött hozzánk, hogy megmutassa az életén és a halálán keresztül, mennyire szeret és meg akar menteni minket. Nagy kegyelmét szemléltette azáltal, hogy megadta a megbocsátás és a bűneinktől való szabadulás lehetőségét.

Abban nyilvánul meg Isten hozzánk való szeretete, hogy egyszülött Fiát küldte el Isten a világba, hogy éljünk őáltala.
(1 János levél 4:9)

Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
(János 3:16)

Jézus által békülünk meg Istennel

Elfogadni Isten szeretetét azt jelenti, hogy elfogadjuk Jézust és elfogadjuk, mennyire bűnösök voltunk, és mennyire szükségünk van a megbocsátására.

Isten mindent megad, amire szükségünk van, és sok dolgot és képességet adott arra, hogy szeressünk és a jót tegyük. Amikor vétkezünk, visszaélünk ezekkel az Istentől való jó ajándékokkal, rosszra használva őket, figyelmen kívül hagyva, hogy miért bízattak ránk. A fiú, aki gonosz élvezetekre tékozolja szerető, gondoskodó apja örökségét, nem tiszteli és elutasítja apját. Hasonlóan elutasítjuk Istent, amikor nem kérdezzük Őt, mi módon akarja, hogy éljünk.

Amikor megismerjük Jézust, megmutatja az életén és halálán keresztül, hogy mennyire elutasítottuk Istent a bűneinken keresztül. Megtérésre és megbocsátásra vezet minket, ha elfogadjuk Őt.

Ez az elfogadás nemcsak a szavainkban és hitünkben fejeződik ki, hanem az egész hozzáállásunkban és azáltal, hogy hagyjuk Őt, hogy megváltoztassa az életünket.

De Isten, gazdag lévén irgalomban, az Ő nagy szeretetéért, amellyel minket szeretett, minket is, akik halottak voltunk a vétkek miatt, életre keltett a Krisztussal együtt - kegyelemből van üdvösségetek! (Efezus levél 2:4-5)

Elfogadni Jézust azt jelenti, hogy elfogadjuk amit parancsolt

Ha szerettek engem, megtartjátok az én parancsolataimat. (János 14:15)

Aki befogadja parancsolataimat, és megtartja azokat, az szeret engem, aki pedig szeret engem, azt szeretni fogja az én Atyám; én is szeretni fogom őt, és kijelentem neki magamat. (János 14:21)

Isten annyira szeret minket, hogy nem csak elküldte a fiát, hogy megmentsen, de parancsolatokat is adott Jézuson keresztül, hogy azok szerint úgy éljünk, mint Jézus.

Jézus azt parancsolta, hogy mindenkit szeressünk

Az emberek gyakran csak a saját baráti körükre vagy családjukra korlátozzák a szeretetüket - aszerint, hogy a saját szempontjaik alapján kit találnak "szerethetőnek".

Mindenkit szeretni azt jelenti, hogy mindenkinek a legjobbat akarom személyválogatás nélkül - nem részesítek előnyben néhány embert jobban, mint másokat. Csak ez a fajta szeretet önzetlen.

Ez nem volt teljesen új parancsolat. Mózes könyve írja:

Ne kövessetek el jogtalanságot az ítélkezésben! Ne nézd, hogy valaki nincstelen; és ne kedvezz a hatalmasnak! Igaz ítéletet hozz honfitársad ügyében! Ne terjessz rágalmakat néped között! Ne törj felebarátod életére. Én vagyok az Úr! Ne gyűlöld szívedben atyádfiát! Fedd meg bátran honfitársadat, hogy ne légy részes a vétkében. Ne légy bosszúálló, se haragtartó a népedhez tartozókkal szemben. Szeresd felebarátodat, mint magadat! Én vagyok az Úr! (3 Mózes 19:15-18)

Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet. Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, hogy legyetek mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak. Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi a jutalmatok? Nem ugyanezt teszik-e a vámszedők is? És ha csak atyátokfiait köszöntitek, mennyivel tesztek többet másoknál? Nem ugyanezt teszik-e a pogányok is? Ti azért legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes. (Máté 5:43-48)

Jézus szeretete azt jelenti, hogy az igazat mondjuk

Jézus egész életén és halálán keresztül megmutatta, hogy mit jelent mindenkit szeretni. Tudta, hogy amire az embereknek leginkább szüksége van az az, hogy Istennel kibéküljenek, és ami akadályozza és megvakítja az embereket, az a bűn. Ezért a szeretete magában foglalta, hogy világosan elutasította a képmutatást, és arra vezette az embereket, hogy megítéljék az életüket. Jézus bűn nélkül élt, ezért élete tükör volt, ami mutatta az embereknek, hogy kik valójában. Azokat, akik elfogadták őt megtérésre és megbocsátásra tudta vezetni, de sokan elutasították, mert nem akartak szembesülni az ő igaz voltával és őszinte szeretetével. Mindenkinek közvetlenül megmondta az igazságot és megmutatta nekik, mit kell megváltoztatniuk. Ezért sokan gyűlölték és végül megölték őt. Ma is sokan elutasítják őt és az igazságot, amit hirdetett.

Ha az Isten volna a ti Atyátok, szeretnétek engem... Mivel pedig én az igazságot mondom, nem hisztek nekem. (János 8: 42b.45)

...és ezért utasították el

Láthatjuk Jézus életén keresztül, hogy az igaz és őszinte szeretet nem szükségszerűen vonzó vagy elragadó (azoknak, akik a saját élvezeteiket keresik), sem nem függ össze heves vágyakkal. Sajnos Isten szeretetét nem mindenki szereti, és nem mindenkinek lehet segíteni vagy megnyerni őt ezzel a szeretettel.

Jézus szeretete csak az egyházban testesül meg teljesen

Amikor az emberek ragaszkodnak Isten szeretetéhez, nagyon mélyen összekapcsolja őket. Összetartoznak.

És végignézve a körülötte körben ülőkön, így szólt: "Íme, az én anyám és az én testvéreim. Aki az Isten akaratát cselekszi, az az én fivérem, nővérem és az én anyám." (Márk 3:34-35)

Ha az emberek elutasítják a szeretetét, ez elválasztja őket Istentől és egymástól. Akik nem fogadják el Isten szeretetét, nem tudnak igazán önzetlenül szeretni.

Csak azok akarnak majd, vagy lesznek képesek az Ő szeretetét adni egymásnak, akik szeretni akarják az élet forrását és táplálkozni belőle.

Az igazi, biblikus egyházban mindenki Isten szeretete által él. Mindenki egész életével szolgálja a többieket és hagyja, hogy neki szolgáljanak. A szeretet az, ami összeköti őket, nem ember alkotta hierarchia vagy szervezet. Ha a szeretetük meghidegül, az egyház szétesik. Ha szeretik egymást, az egyház növekszik, és éretté válik.

Az az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket. Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért. Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit én parancsolok nektek. (János 15:12-14)

Akik szeretik Jézust, megosztják az életüket. Ez az Újszövetség alapvető tanítása és gyakorlata.

Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást. (János 13:34-35)

Sajnos nagyon nehéz ma találni embereket, akik meg akarják ezt élni. Az individualizmus, önzés és fogyasztásorientáció elterjedtek vallásos világunkban. Ha az emberek nem osztják meg az életüket ebben a szeretetben, mutatják, hogy nem az ő tanítványai.

Ha valaki azt mondja: "Szeretem Istent", a testvérét viszont gyűlöli, az hazug, mert aki nem szereti a testvérét, akit lát, nem szeretheti Istent, akit nem lát. Azt a parancsolatot is kaptuk tőle, hogy aki szereti Istent, szeresse a testvérét is. (1 János levél 4:20-21)

A szeretet parancsolat. Arra buzdít és reménységet ad, hogy még ma is lehetséges Jézust követni és szeretetben élni. Nem parancsolta volna ezt a szeretetet, ha nem lenne lehetséges. Magunk nem lennénk képesek ezt tenni, de az ő segítségével tudunk - be tudjuk tölteni az egyetlen igazi célját az életnek és megtalálhatjuk az egyetlen szeretetet, ami be tud tölteni. Erre teremtettünk. E nélkül az élet üres és értelmetlen.

A hívők egész gyülekezete pedig szívében és lelkében egy volt. Senki sem mondott vagyonából bármit is a magáénak, hanem mindenük közös volt. (Apostolok cselekedetei 4:32)

Az Apostolok cselekedeteiben megtaláljuk az első keresztények példáját. Annyira szerették egymást, hogy természetes volt számukra, hogy megosszák az egész életüket, beleértve vagyonukat is. Ezt a szeretetet Jézustól és az apostoloktól tanulták. Otthonaikban mindennap találkoztak, és harcoltak egymás szellemi életéért.

Ez az a szeretet, amivel a keresztényeknek egymás iránt kell lenniük. Csak így lehetnek igazán világosságul a világnak, mutatva, hogy Jézus szabaddá tett a bűntől, és munkálkodik bennünk azzal az erővel, amit a világ (beszámítva a vallásos világot és az úgynevezett egyházakat) nem ismer, és nem tud utánozni.

Gyermekeim, ne szóval szeressünk, ne is nyelvvel, hanem cselekedettel és valóságosan. (1 János levél 3:18)

Keresed az élet egyetlen igazi célját? Gyakorlod ezt a szeretetet?